Szebin (Szegedi Baptista Ifjúsági Napok)
Március 1
Március 1-én hajnalban először leadtuk a lányokat a nagyszülőknél Maglódon, aztán elindultunk Szegedre, hogy ott egy igen hosszú, de annál jobb napot tölthessünk el együtt. Nagyon szeretjük a napfény városát, Laci gyermekkorában minden nyáron itt nyaralt a nagyszülőknél, és a mai napig élnek itt rokonaink.
A Szebinen a WOL Élet Szava szolgálatát mutattuk be, egyrészt egy kiállító asztalnál, másrészt pedig mindenki előtt, röviden a színpadról. Levetítettük a szolgálatunkat bemutató DVD-t is, és meglehetősen sokan érdeklődtek a szolgálatunk iránt. Reméljük egy napon közülük néhányan táborozóként, önkéntesként vagy bibliaiskolásként eljutnak majd Tóalmásra is. Késő éjszaka volt mire megérkeztünk a nagyszülőkhöz, a lányok már rég aludtak, de nagymama elmondása szerint nem volt velük semmi baj. Reméljük a jövőben is sikerül együtt, házaspárként eljutni különböző keresztény ifjúsági rendezvényekre.
A következő vasárnap Laci volt az igehirdető a gyülekezetünkben, Nagykátán. Az efezusi levél második részéből hirdette az igét, folytatva lelkipásztorunk előző héten megkezdett gondolatmenetét. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy lelkészünkkel, Lacival, és feleségével Erikával mély és tartalmas barátságot kezdünk kialakítani - s ez végül is igaz gyermekeinkre is, hiszen a mi két lányunk korban igen közel áll az ő két kisgyermekükhöz. Fanni például igencsak elszomorodik, ha valamilyen okból vasárnap nem tudunk templomba menni. Például egyik vasárnap azt kérdezte, hogy ma templom-nap van? Anya erre azt felelte, hogy igen. "Anya, akkor én most nem vagyok beteg [persze az volt], akkor most menjünk templomba". Ugyanennek a vasárnapnak a délutánján különleges multimédiás esemény résztvevői lehettünk. Dallasi gyülekezetünk, a Redeemer Bible Church (Megváltó bibliai gyülekezet) skype-on keresztül hívott bennünket, és az adást ki is vetítették a gyülekezeti tagoknak. Ez volt életünk első internetes video-interjúja. Nagy öröm volt számunkra, hogy az interneten keresztül mi is részt vehettünk az istentiszteleten, az énekekben, Isten magasztalásában, az igehirdetésben.
Március 10-én Laci egyik volt professzora és kedves felesége, Stan és Maxime Toussaint voltak vendégeink. Délután Lacival együtt elmentek Fótra, a Károlyi István Gyermekközpontba, ahol az "Újjászületve az új életre" című színdarabot mutattuk be. Ezen a napon Laci volt a fő narrátor. Az itt lakó tizenévesek számára fokozott veszélyt jelentenek a drogok és a házasságon kívüli szex - talán ezért is volt annyira fontos, hogy hallhatták az evangéliumot, és megismerhették Krisztus szabadító erejét. Az este még egy meglepetéssel szolgált. Sok évvel ezelőtt Szandra egy fóti árva kislány, Edit tanácsadója volt a táborban. A kislány akkor megtért, és Szandra pedig szerette volna nyomon követni az életét. Ez sikerült is, és tizenéves korában Edit rendszeres táborozónk volt, sőt még a ballagására is eljutottunk. Időnként meg is látogattuk, nagyon a szívünkhöz nőtt. Most, a színdarab bemutatója utáni napon levelet kaptunk tőle, mert az egyik volt nevelője jelezte neki, hogy érdeklődtünk felőle. Leveléből úgy tűnt, hogy nagyon boldog, saját családja is van. Ami pedig talán a hab a tortán, a kislányát Fanninak hívják. Isten milyen különös meglepetésekkel szolgál néha!
Március Laci számára két nagyszerű evangélizációs lehetőséget tartogatott. Közvetlenül húsvét előtt a Szentmártonkátai Református Általános Iskola felsőtagozatosai tartottak csendesnapot nálunk. A sok vidámság és játék mellett evangélizáción is részt vettek. Laci Krisztus feltámadásáról beszélt nekik, és arról, hogy ők is biztosak lehetnek testi feltámadásukban és az örök életben, ha életüket Jézusra bízzák. Több mint harmincan jelezték az alkalom után, hogy ezt meg is tették. Az alkalom után rögtön kiscsportokat alkottunk, és úgy beszélgettünk tovább. Reméljük, hogy a fiatalok zöme komolyan gondolta a döntését. Ez sokkal fontosabb, mint a számok.
Nagycsütörtökön és nagypénteken pedig egy kisebb csapat állami gondozott, zömmel cigány származású tizenéves volt a vendégünk. Az őket segítő alapítvány az evangélium erejével akar ezeknek a nagyon hátrányos helyzetű fiataloknak segíteni. Laci két alkalommal szólt a csoporthoz, először Krisztus haláláról, majd másodszor az Úr feltámadásáról beszélt a kb. 14 fiatalnak és nevelőiknek. Ezek a fiatalok sokszor nehezebb dolgokon mentek keresztül, mint némelyek egész életükben. Szinte mindegyikük dohányzik, arcuk tele van fájdalommal, reménytelenek, kemények, de mégis törékenyek. Szinte itták magukba a szeretetet. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy szolgálhattuk őket. Úgy tervezzük, hogy a nyáron mintegy 12-en közülök táborozók lesznek.
Március 1
Március 1-én hajnalban először leadtuk a lányokat a nagyszülőknél Maglódon, aztán elindultunk Szegedre, hogy ott egy igen hosszú, de annál jobb napot tölthessünk el együtt. Nagyon szeretjük a napfény városát, Laci gyermekkorában minden nyáron itt nyaralt a nagyszülőknél, és a mai napig élnek itt rokonaink.
A Szebinen a WOL Élet Szava szolgálatát mutattuk be, egyrészt egy kiállító asztalnál, másrészt pedig mindenki előtt, röviden a színpadról. Levetítettük a szolgálatunkat bemutató DVD-t is, és meglehetősen sokan érdeklődtek a szolgálatunk iránt. Reméljük egy napon közülük néhányan táborozóként, önkéntesként vagy bibliaiskolásként eljutnak majd Tóalmásra is. Késő éjszaka volt mire megérkeztünk a nagyszülőkhöz, a lányok már rég aludtak, de nagymama elmondása szerint nem volt velük semmi baj. Reméljük a jövőben is sikerül együtt, házaspárként eljutni különböző keresztény ifjúsági rendezvényekre.
A következő vasárnap Laci volt az igehirdető a gyülekezetünkben, Nagykátán. Az efezusi levél második részéből hirdette az igét, folytatva lelkipásztorunk előző héten megkezdett gondolatmenetét. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy lelkészünkkel, Lacival, és feleségével Erikával mély és tartalmas barátságot kezdünk kialakítani - s ez végül is igaz gyermekeinkre is, hiszen a mi két lányunk korban igen közel áll az ő két kisgyermekükhöz. Fanni például igencsak elszomorodik, ha valamilyen okból vasárnap nem tudunk templomba menni. Például egyik vasárnap azt kérdezte, hogy ma templom-nap van? Anya erre azt felelte, hogy igen. "Anya, akkor én most nem vagyok beteg [persze az volt], akkor most menjünk templomba". Ugyanennek a vasárnapnak a délutánján különleges multimédiás esemény résztvevői lehettünk. Dallasi gyülekezetünk, a Redeemer Bible Church (Megváltó bibliai gyülekezet) skype-on keresztül hívott bennünket, és az adást ki is vetítették a gyülekezeti tagoknak. Ez volt életünk első internetes video-interjúja. Nagy öröm volt számunkra, hogy az interneten keresztül mi is részt vehettünk az istentiszteleten, az énekekben, Isten magasztalásában, az igehirdetésben.
Március 10-én Laci egyik volt professzora és kedves felesége, Stan és Maxime Toussaint voltak vendégeink. Délután Lacival együtt elmentek Fótra, a Károlyi István Gyermekközpontba, ahol az "Újjászületve az új életre" című színdarabot mutattuk be. Ezen a napon Laci volt a fő narrátor. Az itt lakó tizenévesek számára fokozott veszélyt jelentenek a drogok és a házasságon kívüli szex - talán ezért is volt annyira fontos, hogy hallhatták az evangéliumot, és megismerhették Krisztus szabadító erejét. Az este még egy meglepetéssel szolgált. Sok évvel ezelőtt Szandra egy fóti árva kislány, Edit tanácsadója volt a táborban. A kislány akkor megtért, és Szandra pedig szerette volna nyomon követni az életét. Ez sikerült is, és tizenéves korában Edit rendszeres táborozónk volt, sőt még a ballagására is eljutottunk. Időnként meg is látogattuk, nagyon a szívünkhöz nőtt. Most, a színdarab bemutatója utáni napon levelet kaptunk tőle, mert az egyik volt nevelője jelezte neki, hogy érdeklődtünk felőle. Leveléből úgy tűnt, hogy nagyon boldog, saját családja is van. Ami pedig talán a hab a tortán, a kislányát Fanninak hívják. Isten milyen különös meglepetésekkel szolgál néha!
Március Laci számára két nagyszerű evangélizációs lehetőséget tartogatott. Közvetlenül húsvét előtt a Szentmártonkátai Református Általános Iskola felsőtagozatosai tartottak csendesnapot nálunk. A sok vidámság és játék mellett evangélizáción is részt vettek. Laci Krisztus feltámadásáról beszélt nekik, és arról, hogy ők is biztosak lehetnek testi feltámadásukban és az örök életben, ha életüket Jézusra bízzák. Több mint harmincan jelezték az alkalom után, hogy ezt meg is tették. Az alkalom után rögtön kiscsportokat alkottunk, és úgy beszélgettünk tovább. Reméljük, hogy a fiatalok zöme komolyan gondolta a döntését. Ez sokkal fontosabb, mint a számok.
Nagycsütörtökön és nagypénteken pedig egy kisebb csapat állami gondozott, zömmel cigány származású tizenéves volt a vendégünk. Az őket segítő alapítvány az evangélium erejével akar ezeknek a nagyon hátrányos helyzetű fiataloknak segíteni. Laci két alkalommal szólt a csoporthoz, először Krisztus haláláról, majd másodszor az Úr feltámadásáról beszélt a kb. 14 fiatalnak és nevelőiknek. Ezek a fiatalok sokszor nehezebb dolgokon mentek keresztül, mint némelyek egész életükben. Szinte mindegyikük dohányzik, arcuk tele van fájdalommal, reménytelenek, kemények, de mégis törékenyek. Szinte itták magukba a szeretetet. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy szolgálhattuk őket. Úgy tervezzük, hogy a nyáron mintegy 12-en közülök táborozók lesznek.
