2008. december 19., péntek

Köves Zoli

Zoli, diákjaink többségéhez hasonlóan nem keresztény családból származik. Az ő esetében azonban ez nem szekuláris hátteret, hanem egy szegedi zsidó családot jelent.  Pontosan ezért Zolit gyakran érte gúnyolódás és kiközösítés egész gyermekkora alatt.  Húszas éveiben járt, amikor először járt keresztény gyülekezetben. Barátai vitték el, és itt hallotta meg Krisztus evangéliumát.  Félt attól, hogy ha nem tér meg, elkárhozik, és ezért életét Krisztusra bízta. De ezután sem volt könnyű az élete. Végül, 2 évvel ezelőtt eljött, hogy önkéntesként segítsen a táborunkban.  Nagyon jól érezte magát, és az itt töltött idő alatt dőlt el benne, hogy bibliaiskolás lesz. 2007 szeptemberében be is iratkozott. Első negyedéve igen nehéz volt, többször eljutott arra a pontra, hogy inkább feladja és hazamegy. Hála legyen azért, hogy Isten meghallgatja az imádságokat. Sok munkatársunk és diákunk imádkozott Zoliért - nem hiába. Zoli rengeteget növekedett hitében az elmúlt több mint egy év alatt.  Megtanulta, hogyan tartson napi csendességet bibliaolvasással és imával, és megértette, hogy a Biblia ígéretei alapján bizonyos lehet üdvösségében.  Zoli nagyon jó zenész, és ígéretes prédikátor-jelölt. Többször hirdette már Isten igéjét a szomszédos Szentmártonkáta kis baptista gyülekezetében.  Tervei szerint  diplomaosztó után hazaköltözik majd Szegedre, ahol gyülekezetében szeretne igen aktívan szolgálni. Zoli egyike azoknak a diákjainknak, akiknek életét szemlélve az ember láthatja Isten életeket megváltoztató hatalmát.  Milyen öröm, hogy ebbe a folyamatban mi is részt vehetünk.

Megházasodtunk

Legutóbbi híradásunkban arról számoltunk be, hogy házépítést terveztünk itt helyben, Tóalmáson. Legalábbis mi azt gondoltuk, hogy ez lesz a legjobb. Isten (ahogyan mindig) azonban valami sokkal jobbat készített számunkra.  A tervek készen álltak, aztán jött a hidegzuhany, az első kivitelezői árajánlat. Két radikális méret és alapterület csökkentés után eljutottunk igényeink minimumához - sajnos az ár még mindig csillagászatinak tűnt. Egész idő alatt figyelemmel kisértük a helyi használt ingatlan piacot is. Volt egy ház, ami mindkettőnknek nagyon-nagyon tetszett. 2007 augusztusában néztük meg először, s bár reális volt az ár, de számunkra elérhetetlen.  Hogyan, hogyan nem egy év alatt mindösszesen egy érdeklődő nézte meg rajtunk kívül ezt a házat. Így aztán vettünk egy nagy levegőt, és májusban tettünk egy olyan ajánlatot, amiben szinte biztosak voltunk, hogy a tulajok nem fogadják el. Tévedtünk. 
A lakásunk szinte tiszta új, sokkal jobb és nagyobb mint az a legvégső változat, amit majdnem felépítettünk.  Ráadásul annál sokkal kevesebb került, s még az építkezéssel járó sok fáradságot is megspóroltuk.  Isten gondviselése volt az, hogy ideköltözhettünk, s ezért nem győzünk Neki hálát adni. További jó hír az is, hogy van vendégszobánk, ahol reméljük egy napon majd Benneteket is vendégül láthatunk.  Szeretnéd megnézni, hol lakunk?  Írd be az alábbia linket a számítógéped böngészőjébe és meglátod. http://picasaweb.google.com/lszkadar/HZHouse#

Laci "angyalai"

Szeptember elején, a táborozás végeztével Laci fő feladata a bibliaiskolai oktatás.  Ez pedig igen nagy felelősség, ahogyan arról Jakab apostol is szól: “Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk” (3,1). Idén az eddigi 4 tantárgya mellé további három új társult. Ugyanakkor a  tanítás, órákra való készülés, dolgozat és házi feladat javítás, valamint a diákokkal történő foglalkozás mellett a tábor dolgai sem várhatnak. És nem is  várnak, hála két új tábori munkatársunknak.  Tanyi Timi (baloldalon) Laci tábori asszisztense. Feladatai számosak, lelkesedése határtalan.  Segít a táborozással kapcsolatos adminisztratív feladatokban, az önkéntesek toborzásában, a hírverésben. Örömmel és lelkesen szervezi alapítványunk részvételét hazai protestáns ifjúsági konferenciákon, és más eseményeken.  Vermes Lili (jobboldalon) egyetlen de annál összetettebb feladata a táborunkban megtért gyermekek és fiatalok lelkigondozása, illetve ennek megszervezése.  Lili jól ismeri és ügyesen használja a fiatalok által közkedvelt internetes kapcsolattartó programokat, közösségi oldalakat.  18 éve imádkoztunk azért, hogy a nyáron nálunk táborozó tizenéveseknek az év többi
 részében is segíteni tudjunk.  Lili munkájának eredményeképpen redszeressé váltak a táborozók számára tartott találkozók. Fiatalok százaival tartja a kapcsolatot, remélhetőleg sokuknak sikerül abban segítenie, hogy beépüljenek egy helyi gyülekezet ifjúsági csoportjába.

Tábori taktusok

Alapítványunk története folyamán még sohasem tudtunk annyi tábori ösztöndíjat odaítélni, mint az idei évben. Gyakorlatilag minden rászoruló családnak tudtunk segíteni, s ezen felül ingyen táborozott a Menedék Alapítvány szervezésében közel 30 gyerek valamint a KUL (Kelet-európai Utógondozattakért és Lakóotthonokban Lakókért Alapítvány) szervezésében 16 nyírségi, halmozottan hátrányos helyzetű állami gondozott cigány fiatal. Azért is nagyon hálásak vagyunk, hogy minden héten volt elég önkéntesünk, fiúkból sem volt hiány. Önkénteseinkből négyen ősz óta a Bibliaiskola tanulói.  750 táborozónk közül mintegy 100-an voltak azok, akik, miután megértették az evangéliumot (1 Kor 15,3-5) hitüket és bizalmukat a feltámadott Krisztusba vetették és megtértek.  Mintegy 60 fiatal úgy döntött, hogy a Róma 12,1-2 szellemében Istennek szánja oda az életét.  Persze mindez nem jöhetett volna létre a kiváló nyári tábori munkatársi csapat munkája nélkül.  Laci nagyon hálás mindegyikükért, hiszen az elmúlt nyáron nagyon sok olyan feladatunk is volt, melyek nem tűrtek halasztást, viszont elszólították őt  a táborból. Ugye, június 26-án megérkezett a legújabb kis ajándék, azután (ahogyan arról a túloldalon beszámolunk) egész nyáron át a házvásárlással kellett foglalkoznunk, s mindezen dolgok mellett Laci általában hetente 3 alkalommal tartott evangélizációs igehirdetést a táborozóknak, illetve valamilyen hosszabb-rövidebb alkalmat önkénteseinknek. Ráadásul volt három olyan hét is, amikor Alex Kónya, alapítványunk elnöke Szerbiában és Szlovákiába vezetett táborokat, s ekkor őt bízta meg a tóalmási szolgálat felügyeletével. Szóval Isten gondviselése az a csapat, akivel együtt mindezt el tudtuk végezni, s értük nagyon-nagyon hálásak  vagyunk.

Babahíradó

Kérünk benneteket, ne hagyjátok abba az értünk való imádkozást. Hiszen három gyermekünk hűséges imáitokra kapott felelet.  Köszönjük, naponta élvezzük a kis ajándékokat, a sok tőlük kapott örömöt és szeretetet.  Nem mindig könnyű Fanni, Luca és a kis Laci nevelgetése, de mennyivel más mint első hét gyermektelen évünk volt...  
Szóval, a képen a legújabb kis jövevény, Kádár Ilija László látható, aki június 26-án látta meg a napvilágot.  Hála Istennek a szülés gyors és komplikációmentes volt, a kis Laci most már majdnem féléves és nagyon vidám fickó. Egyfelől inkább Fannira hasonlít hiszen nyurga, izmos, és tejfehérbőrű. Másrészről viszont, már ami bimbózó személyiségét illeti, inkább Lucánk rokona: vagy nevet, vagy sír, akarata pedig mint a vas. És, ha már Lucánál tartunk, az ifjú hölgy 2 hónapja hivatalosan is “nagylány”, azaz két éves lett.  Ebből az alkalomból először is megörökölte Fanni autósülését, aztán kapott egy gyerekágyat a rácsos kiságy helyett és már csak egy lépés választja el az igazi nagylányságtól - a pelenkák. Luca a család bohóca, aki örökösen felfedez, és tárgyak szokatlan kombinációival kisérletezik... Fanni, első “nagylányunk” nemsokára négyéves lesz. Nagyon rendes és szabályszerető kisgyerek, másodállásban pedig örökmozgó. Szépen énekel és nagyon szereti a kistestvéreit “gyermeknevelni.” Mára “rutinos” óvodás lett, és nagyon szeret is oda járni.  A nyár folyamán szinte mindennap bent voltak a lányok a táborban, aminek eredményeképpen órákont át képesek a tábori énekeket énekelgetni. Hálásak vagyunk azért, mert leszámítva a szokásos kis hajbakapásokat, a gyermekeink tényleg nagyon szeretik egymást.  

2008. április 11., péntek

Márciusi műveletek

Szebin (Szegedi Baptista Ifjúsági Napok)
Március 1
Március 1-én hajnalban először leadtuk a lányokat a nagyszülőknél Maglódon, aztán elindultunk Szegedre, hogy ott egy igen hosszú, de annál jobb napot tölthessünk el együtt. Nagyon szeretjük a napfény városát, Laci gyermekkorában minden nyáron itt nyaralt a nagyszülőknél, és a mai napig élnek itt rokonaink.
A Szebinen a WOL Élet Szava szolgálatát mutattuk be, egyrészt egy kiállító asztalnál, másrészt pedig mindenki előtt, röviden a színpadról. Levetítettük a szolgálatunkat bemutató DVD-t is, és meglehetősen sokan érdeklődtek a szolgálatunk iránt. Reméljük egy napon közülük néhányan táborozóként, önkéntesként vagy bibliaiskolásként eljutnak majd Tóalmásra is. Késő éjszaka volt mire megérkeztünk a nagyszülőkhöz, a lányok már rég aludtak, de nagymama elmondása szerint nem volt velük semmi baj. Reméljük a jövőben is sikerül együtt, házaspárként eljutni különböző keresztény ifjúsági rendezvényekre.
A következő vasárnap Laci volt az igehirdető a gyülekezetünkben, Nagykátán. Az efezusi levél második részéből hirdette az igét, folytatva lelkipásztorunk előző héten megkezdett gondolatmenetét. Nagyon hálásak vagyunk azért, hogy lelkészünkkel, Lacival, és feleségével Erikával mély és tartalmas barátságot kezdünk kialakítani - s ez végül is igaz gyermekeinkre is, hiszen a mi két lányunk korban igen közel áll az ő két kisgyermekükhöz. Fanni például igencsak elszomorodik, ha valamilyen okból vasárnap nem tudunk templomba menni. Például egyik vasárnap azt kérdezte, hogy ma templom-nap van? Anya erre azt felelte, hogy igen. "Anya, akkor én most nem vagyok beteg [persze az volt], akkor most menjünk templomba". Ugyanennek a vasárnapnak a délutánján különleges multimédiás esemény résztvevői lehettünk. Dallasi gyülekezetünk, a Redeemer Bible Church (Megváltó bibliai gyülekezet) skype-on keresztül hívott bennünket, és az adást ki is vetítették a gyülekezeti tagoknak. Ez volt életünk első internetes video-interjúja. Nagy öröm volt számunkra, hogy az interneten keresztül mi is részt vehettünk az istentiszteleten, az énekekben, Isten magasztalásában, az igehirdetésben.

Március 10-én Laci egyik volt professzora és kedves felesége, Stan és Maxime Toussaint voltak vendégeink. Délután Lacival együtt elmentek Fótra, a Károlyi István Gyermekközpontba, ahol az "Újjászületve az új életre" című színdarabot mutattuk be. Ezen a napon Laci volt a fő narrátor. Az itt lakó tizenévesek számára fokozott veszélyt jelentenek a drogok és a házasságon kívüli szex - talán ezért is volt annyira fontos, hogy hallhatták az evangéliumot, és megismerhették Krisztus szabadító erejét. Az este még egy meglepetéssel szolgált. Sok évvel ezelőtt Szandra egy fóti árva kislány, Edit tanácsadója volt a táborban. A kislány akkor megtért, és Szandra pedig szerette volna nyomon követni az életét. Ez sikerült is, és tizenéves korában Edit rendszeres táborozónk volt, sőt még a ballagására is eljutottunk. Időnként meg is látogattuk, nagyon a szívünkhöz nőtt. Most, a színdarab bemutatója utáni napon levelet kaptunk tőle, mert az egyik volt nevelője jelezte neki, hogy érdeklődtünk felőle. Leveléből úgy tűnt, hogy nagyon boldog, saját családja is van. Ami pedig talán a hab a tortán, a kislányát Fanninak hívják. Isten milyen különös meglepetésekkel szolgál néha!

Március Laci számára két nagyszerű evangélizációs lehetőséget tartogatott. Közvetlenül húsvét előtt a Szentmártonkátai Református Általános Iskola felsőtagozatosai tartottak csendesnapot nálunk. A sok vidámság és játék mellett evangélizáción is részt vettek. Laci Krisztus feltámadásáról beszélt nekik, és arról, hogy ők is biztosak lehetnek testi feltámadásukban és az örök életben, ha életüket Jézusra bízzák. Több mint harmincan jelezték az alkalom után, hogy ezt meg is tették. Az alkalom után rögtön kiscsportokat alkottunk, és úgy beszélgettünk tovább. Reméljük, hogy a fiatalok zöme komolyan gondolta a döntését. Ez sokkal fontosabb, mint a számok.
Nagycsütörtökön és nagypénteken pedig egy kisebb csapat állami gondozott, zömmel cigány származású tizenéves volt a vendégünk. Az őket segítő alapítvány az evangélium erejével akar ezeknek a nagyon hátrányos helyzetű fiataloknak segíteni. Laci két alkalommal szólt a csoporthoz, először Krisztus haláláról, majd másodszor az Úr feltámadásáról beszélt a kb. 14 fiatalnak és nevelőiknek. Ezek a fiatalok sokszor nehezebb dolgokon mentek keresztül, mint némelyek egész életükben. Szinte mindegyikük dohányzik, arcuk tele van fájdalommal, reménytelenek, kemények, de mégis törékenyek. Szinte itták magukba a szeretetet. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy szolgálhattuk őket. Úgy tervezzük, hogy a nyáron mintegy 12-en közülök táborozók lesznek.

2008. február 29., péntek

Februári bulik

Mihez is kezdjen az ember a hosszú unalmas téli napokon? Hívjon vendégeket, vagy menjen el másokhoz! Szerencsére mindkettőre sok lehetőségünk volt az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ennek rövid krónikája olvasható.
Február elején Laci néhány diákja jött el hozzánk egy péntek délutánra. Ebben valószínűleg a sütiknek is volt némi szerepe. Fanni és Luca azt gondolták, hogy a "gyerekek" hozzájuk jöttek látogatóba, és szép sorban kihordták nekik szinte az összes játékukat.
A rákövetkező héten a bibliaiskola vendégtanára Laci egykori iskolájából, a Dallas Theological Semiaryból érkezett. Egy egész napot vele tölthettünk, amibe belefért a reggeli, egy kis budapesti városnézés (a Dohány utcai zsinagógát néztük meg), majd vacsora. Jó volt felidézni a dallasi emlékeket.
Ezután, február közepén nyári önkénteseinknek tartottunk téli tábort. Laci 3 előadásból álló sorozatot tanított Isten akaratáról, annak megismeréséről és követéséről. Más szempontból is nagyon jól sikerült a hétvége. Reméljük, hogy önkénteseink az idei nyáron is visszajönnek, sőt a barátaikat is elhozzák. Az "aratnivaló sok, de a munkás (nálunk is) kevés..."
Laci szülei is nálunk töltöttek pár napot, ami valószínűleg főleg az unokák, és csak másodrészt a felnőtt gyerekek miatt volt, dehát a nagyszülők már csak ilyenek. Szandra számára azért is emlékezetes volt a látogatás, mert végre jól kibeszélgethette magát Laci anyukájával.
Hogy a buliknak ne legyen vége, arról a tóalmási polgármesteri hivatal is gondoskodott. Meghívták a Kolompos együttest, hogy zenés-táncos farsangi mulatságot tartsanak a legkisebbeknek. Fanni és Luca nagyon élvezte a műsort, azóta is minden este farsangot tartanak, ha betesszük a Kolompos CD-t.
A farsangi mulatság másnapján szolgálatunk igazgatója, Kónya Sándor és Laci elment Pozsonyba. No nem üdülni vagy várost nézni, hanem azért, hogy egy ott szolgáló misszionáriussal beszélgessenek a lehetséges evangélizációs együttműködés lehetőségeiről. Nagyon jó hangulatú, és eredményes volt a találkozó, reméljük, hogy ennek eredményeképpen ottani magyar fiatalokhoz is eljut Krisztus örömhíre.
Aztán a következő hétfőn kollégáink és barátaink, a Csikós család jött el hozzánk vacsorázni. A két Csikós fiú, habár pár évvel idősebbek, remekül eljátszott a lányainkkal, míg mi felnőttek jót beszélgettünk. Ilyen alkalmak teszik szolgálatunkat valódi nagy családdá.
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy életünk másból sem áll, mint bulizásból befejezzük sorainkat. Hoppá, valami kimaradt. Tegnap este ünnepeltük Szandra anyukájának születésnapját. Volt torta és két ajándék is. Az egyiket kibontotta, a másik viszont nem volt más mint Fanni, aki a nagymama tiszteletére két napig ott lesz náluk. Az biztos, hogy "mamika" neki örül a legjobban.
Reméljük, hogy a következő bejegyzés írásakor már jobb lesz az idő, bár Fanni szerint már "itt a tavasz." Mikor megkérdeztem tőle, "hol, kislányom"? kinyújtotta a karját, a levegőbe mutatott és így felelt: "Hát ott, apa, nem látod?"

2008. február 26., kedd

Január...február...itt a nyár

A 2008-as nyári tábor előkészítése már nagyban zajlik. Istennek legyen azért hála, hogy idén több mint 400 rászoruló gyermek és fiatal számára tudunk félárú ösztöndíjakat biztosítani. Idetartoznak a nagycsaládok, lelkészek gyermekei éppenúgy, mint az alacsony jövedelmű, vagy roma családokból érkező táborozók. A részletek a www.észtábor.hu weboldalon olvashatóak.
Elkészültek a nyári tábori prospektusok is, valamint 500 db. A2-es méretű plakát. Ebben segítséget is kérek. Ha szívesen kiraknál egy ilyen plakátot a gyülekezetedben, templomodban, vagy a közeledben levő iskolában, kérlek hívj fel, vagy küldj egy emailt. Ha tábori prospektusokra lenne szükséged, azt is szívesen küldünk.
A nyári önkéntesek képzését május 1-3 között, tehát a hosszú hétvégére való tekintettel csütörtöktől szombatig tartjuk. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. A képzés hasznos lehet mindazok számára, akik keresztyén táboroztatásban vesznek részt. Erről, és a táborral kapcsolatos minden más fontos tudnivalóról is a tábori web oldalunkon lehet további részleteket olvasni: www.észtábor.hu

2008. február 22., péntek

Téli történetek




Decemberben töltöttük el első hazai karácsonyunkat a 4 hosszú dallasi év után. Mindemellé társult még két születésnap (Szandrán 2-án, és Fannié 25-én). Szandra 30 éves lett, szerencsére ez egyáltalán nem viselte meg. Fanni pedig kifejezetten élvezte a harmadik szülinapjára kapott cicusos tortát. Igyekeztünk Krisztust és a betlehemi történetet helyezni karácsonyi ünneplésünk központjába, ami azt hisszük többé-kevésbé sikerült is. Szeretnénk ha gyermekeink számára a karácsony nem a fogyasztói társadalom, hanem az Isten Fia ünnepe lenne. Karácsonyt súri családlátogatás követtel Laci szüleinél, majd 3 napos téli üdülés Balatonfüreden.
Persze nem feledkezhetünk el a sok-sok decemberi szolgálati lehetőségről sem. Karácsony előtt 2 hét alatt 7 meghívásnak tett eleget az Élet Szava, ebből 3-ban Laci is tevőlegesen vett részt. A legemlékezetesebb talán a diósgyőri református iskolában tartott csendesnap volt, ahol bibliai vetélkedő keretében hangzott el az evangélium és a karácsonyi történet.
Január Fanni számára az óvodába járás kezdetét, míg Laci számára két újabb tantárgyra való felkészülést hozott. Fanni nagyon várta már a nagy napot, lelkesedése azóta is töretlen. Nagyon szereti az óvit, az óvónéniket és a csoporttársait. Laci egyrészt az "Újszövetség hátterei", másrészt a "Bevezetés a misszióba" című tárgyra készült, majd tanította is ezeket. Továbbra is nagyon élvezi a nevelői feladatait. Persze akadt más tennivalója is, mert már elkezdődött a táborra való felkészülés.
Szerbiai kirándulás. Már vagy három éve - egyelőre zömmel a magyar közösségben, de terveink
szerint később szerbek felé is - szolgál az Élet Szava déli
szomszédunknál. Nyaranta napközis táborokat, iskolaidőben pedig havi
rendszerességű bibliaklubokat szervez egy lelkes, zömmel önkéntesekből
álló kis csapat. Január második hetében mi is csatlakoztunk hozzájuk.
A gyerekekre a nagymama vigyázott, mi pedig csatlakoztunk a bácskossuthfalvára induló csapathoz. A klubokat a helyi baptista gyülekezet imaházában
tartjuk, külön a gyerekeknek és a tizenéveseknek. A gyerekek és
tizenévesek éhezik Isten Igéjét. Kérünk imádkozz értük.
Február fő eseménye a nyári önkéntesek számára rendezett Téli Tábor volt. Laci három előadást tartott, melyeknek témája Isten akaratának megismerése volt. Hálásak vagyunk azokért a tizenéves segítőkért és fiatal felnőttekért, akik nélkül bizony nem tudnánk működtetni a nyári szolgálatot.
A kisbaba - mármint a nyáron érkező kis jövevény - és mamája, Szandra is nagyon jól van. Nem lesz könnyű az idei nyarunk, főleg mivel az új gyerek pont a táborozás ideje alatt érkezik majd. "De jó lenne, ha 3 és 1 évesek számára is lenne nyári tábor..." hát majd meglátjuk.
Nagy fába vágjuk a fejszénket az idei évben. Terveink szerint, ha Isten is akarja építkezni fogunk itt a faluban. A tervek már elkészültek, reméljük az idén el tudjuk kezdeni, és azért imádkozunk, hogy karácsony előtt be is tudjuk költözni.