Mihez is kezdjen az ember a hosszú unalmas téli napokon? Hívjon vendégeket, vagy menjen el másokhoz! Szerencsére mindkettőre sok lehetőségünk volt az elmúlt hetekben. Az alábbiakban ennek rövid krónikája olvasható.
Február elején Laci néhány diákja jött el hozzánk egy péntek délutánra. Ebben valószínűleg a sütiknek is volt némi szerepe. Fanni és Luca azt gondolták, hogy a "gyerekek" hozzájuk jöttek látogatóba, és szép sorban kihordták nekik szinte az összes játékukat.
A rákövetkező héten a bibliaiskola vendégtanára Laci egykori iskolájából, a Dallas Theological Semiaryból érkezett. Egy egész napot vele tölthettünk, amibe belefért a reggeli, egy kis budapesti városnézés (a Dohány utcai zsinagógát néztük meg), majd vacsora. Jó volt felidézni a dallasi emlékeket.
Ezután, február közepén nyári önkénteseinknek tartottunk téli tábort. Laci 3 előadásból álló sorozatot tanított Isten akaratáról, annak megismeréséről és követéséről. Más szempontból is nagyon jól sikerült a hétvége. Reméljük, hogy önkénteseink az idei nyáron is visszajönnek, sőt a barátaikat is elhozzák. Az "aratnivaló sok, de a munkás (nálunk is) kevés..."
Laci szülei is nálunk töltöttek pár napot, ami valószínűleg főleg az unokák, és csak másodrészt a felnőtt gyerekek miatt volt, dehát a nagyszülők már csak ilyenek. Szandra számára azért is emlékezetes volt a látogatás, mert végre jól kibeszélgethette magát Laci anyukájával.
Hogy a buliknak ne legyen vége, arról a tóalmási polgármesteri hivatal is gondoskodott. Meghívták a Kolompos együttest, hogy zenés-táncos farsangi mulatságot tartsanak a legkisebbeknek. Fanni és Luca nagyon élvezte a műsort, azóta is minden este farsangot tartanak, ha betesszük a Kolompos CD-t.
A farsangi mulatság másnapján szolgálatunk igazgatója, Kónya Sándor és Laci elment Pozsonyba. No nem üdülni vagy várost nézni, hanem azért, hogy egy ott szolgáló misszionáriussal beszélgessenek a lehetséges evangélizációs együttműködés lehetőségeiről. Nagyon jó hangulatú, és eredményes volt a találkozó, reméljük, hogy ennek eredményeképpen ottani magyar fiatalokhoz is eljut Krisztus örömhíre.
Aztán a következő hétfőn kollégáink és barátaink, a Csikós család jött el hozzánk vacsorázni. A két Csikós fiú, habár pár évvel idősebbek, remekül eljátszott a lányainkkal, míg mi felnőttek jót beszélgettünk. Ilyen alkalmak teszik szolgálatunkat valódi nagy családdá.
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy életünk másból sem áll, mint bulizásból befejezzük sorainkat. Hoppá, valami kimaradt. Tegnap este ünnepeltük Szandra anyukájának születésnapját. Volt torta és két ajándék is. Az egyiket kibontotta, a másik viszont nem volt más mint Fanni, aki a nagymama tiszteletére két napig ott lesz náluk. Az biztos, hogy "mamika" neki örül a legjobban.
Reméljük, hogy a következő bejegyzés írásakor már jobb lesz az idő, bár Fanni szerint már "itt a tavasz." Mikor megkérdeztem tőle, "hol, kislányom"? kinyújtotta a karját, a levegőbe mutatott és így felelt: "Hát ott, apa, nem látod?"
Február elején Laci néhány diákja jött el hozzánk egy péntek délutánra. Ebben valószínűleg a sütiknek is volt némi szerepe. Fanni és Luca azt gondolták, hogy a "gyerekek" hozzájuk jöttek látogatóba, és szép sorban kihordták nekik szinte az összes játékukat.
A rákövetkező héten a bibliaiskola vendégtanára Laci egykori iskolájából, a Dallas Theological Semiaryból érkezett. Egy egész napot vele tölthettünk, amibe belefért a reggeli, egy kis budapesti városnézés (a Dohány utcai zsinagógát néztük meg), majd vacsora. Jó volt felidézni a dallasi emlékeket.
Ezután, február közepén nyári önkénteseinknek tartottunk téli tábort. Laci 3 előadásból álló sorozatot tanított Isten akaratáról, annak megismeréséről és követéséről. Más szempontból is nagyon jól sikerült a hétvége. Reméljük, hogy önkénteseink az idei nyáron is visszajönnek, sőt a barátaikat is elhozzák. Az "aratnivaló sok, de a munkás (nálunk is) kevés..."
Laci szülei is nálunk töltöttek pár napot, ami valószínűleg főleg az unokák, és csak másodrészt a felnőtt gyerekek miatt volt, dehát a nagyszülők már csak ilyenek. Szandra számára azért is emlékezetes volt a látogatás, mert végre jól kibeszélgethette magát Laci anyukájával.
Hogy a buliknak ne legyen vége, arról a tóalmási polgármesteri hivatal is gondoskodott. Meghívták a Kolompos együttest, hogy zenés-táncos farsangi mulatságot tartsanak a legkisebbeknek. Fanni és Luca nagyon élvezte a műsort, azóta is minden este farsangot tartanak, ha betesszük a Kolompos CD-t.
A farsangi mulatság másnapján szolgálatunk igazgatója, Kónya Sándor és Laci elment Pozsonyba. No nem üdülni vagy várost nézni, hanem azért, hogy egy ott szolgáló misszionáriussal beszélgessenek a lehetséges evangélizációs együttműködés lehetőségeiről. Nagyon jó hangulatú, és eredményes volt a találkozó, reméljük, hogy ennek eredményeképpen ottani magyar fiatalokhoz is eljut Krisztus örömhíre.
Aztán a következő hétfőn kollégáink és barátaink, a Csikós család jött el hozzánk vacsorázni. A két Csikós fiú, habár pár évvel idősebbek, remekül eljátszott a lányainkkal, míg mi felnőttek jót beszélgettünk. Ilyen alkalmak teszik szolgálatunkat valódi nagy családdá.
Még mielőtt valaki azt gondolná, hogy életünk másból sem áll, mint bulizásból befejezzük sorainkat. Hoppá, valami kimaradt. Tegnap este ünnepeltük Szandra anyukájának születésnapját. Volt torta és két ajándék is. Az egyiket kibontotta, a másik viszont nem volt más mint Fanni, aki a nagymama tiszteletére két napig ott lesz náluk. Az biztos, hogy "mamika" neki örül a legjobban.
Reméljük, hogy a következő bejegyzés írásakor már jobb lesz az idő, bár Fanni szerint már "itt a tavasz." Mikor megkérdeztem tőle, "hol, kislányom"? kinyújtotta a karját, a levegőbe mutatott és így felelt: "Hát ott, apa, nem látod?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése